Esettanulmányok

Személyes ajánlások:

Amikor elkezdtem járni a konzultációkra, az volt a célom, hogy könnyebben viseljem el a cukorbetegséggel járó szövődményeket. Most, másfél év után, az önmagamra figyelés és az útmutatás követése meghozta az eredményt. Már elmúltam 60 éves. A tizenkét gyógyszer napi szedése lecsökkent napi kettőre a körzeti orvos nyomonkövetésének segítségével. Nem csak a hangulatom változott meg, de a teherbíró képességem és a mozgásigényem is. Az önbizalmam is nőtt. Nagyon meg vagyok elégedve ezzel a vizsgálati módszerrel, szeretném rendszeresen megismételni ezt a fájdalommentes vizsgálatot. M.Tivadarné

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Már évek óta járom az orvosokat és természetgyógyászokat Crown problémámmal és autoimmune betegségemmel kapcsolatosan. Drága gyógyszereket szedek, és injekciókat kapok minden héten, melynek ára darabonként 200 ezer forint. 42 éves vagyok, és a hajszövetelemzés megdöbbentő eredménye rámutatott arra, hogy a szervezetemben felgyűlt nehézfém okozza a problémát. A labor útmutatását követve már két hét után szembetűnő változásokat vettem észre. Mostanra teljes magabiztossággal készítem el az ajánlott ételeket. Teherbírásom megváltozott, testem és lelkem jól érzi magát ebben a programban. Javult a Crown betegségem is. Nemcsak hasznosak az iránymutatások, de nagyon sok új ismeretet is adott arról, hogyan éljek boldogan. P.Annamária

 

Napóleon és Beethoven titokzatos halála

Bonaparte Napóleon

A titok megoldódott?

"Történelemórán azt hallhattuk, hogy Napóleont arzénnal megmérgezték az angolok a száműzetésében. Jól ismert, hogy a waterlooi csata után Bonaparte az angolok fogságába került és száműzték Szent Ilona szigetre. A sziget az Atlanti óceán közepén, az egyenlítőtől délre, Afrikától és Dél-Amerikától több mint 1700 km-re található, a legközelebbi sziget 1000 km-re van.

Napóleon hátralévő életét itt élte le a Longwood házban, körülbelül 20 ember társaságában, a szolgáival és néhány tábornokával, akik a közös száműzetést választották vele. Idejének nagy részét az emlékiratainak diktálásával és biliárdozással töltötte. Habár gyakran álmodozott arról, hogy megszökik, a szigetet már soha nem hagyta el, hat évvel odaérkezése után 51éves korában, 1821. május 21-én meghalt. Először itt temették el, majd testét végakaratának megfelelően Párizsba szállították és az Invalidusok Dómjában a Szajna parton talált végső nyughelyet. A történelemkönyvek szerint a halál oka gyomordaganat volt. Napóleon hívei között viszont erősen élt az az elképzelés, hogy a császárt az angolok ügynökei mérgezték meg. Az első vizsgálatot 1962-ben végezték Napóleon egy megőrzött hajtincsén, az eredményeket a Nature-ben publikálták.

Napoleon hajtincseNapoleon szobaja

Napóleon egy megőrzött hajtincse                  Napóleon szobája és halálos ágya


A mérést neutron aktivációs vizsgálattal végezték, amihez nem kellett a mintát feloldani. A mérés elve az, hogy a mintát egy erős neutronforrás közelében, rendszerint egy atomreaktor mellett helyezik el. A mintában lévő elemek atommagjai neutron befogással sugárzó izotópokká alakulnak. A minta gamma sugárzása jellemző a minta összetételére, a gamma sugárzás energiája (hullámhossza) jellemző az illető elemre, intenzitása pedig a mennyiségével arányos. Így a mintában lévő elemek koncentrációja vele meghatározható. A módszer nagyon érzékeny, kis koncentrációjú nyomelemek mérésére is alkalmas. A 60-as években, amikor a vizsgálatokat végezték, még a technika teljesítőképessége messze elmaradt a mai szinttől, például az arzén mérését a jelenlevő antimon jelentősen zavarta. Ekkor a hajmintában kimutatott arzén mennyiségét az arzénmérgezés egyértelmű bizonyítékának fogadták el. A 90-es években Torontóban megismételték a méréseket, és a hajmintában 1.5 ppm arzént és 6 ppm antimont mutattak ki. A 30 évvel korábban mért magasabb arzén mérési eredményeket az antimon zavaró hatásának tulajdonították, s az antimon jelenlétét a korabeli, Napóleon által is szedett gyógyszerek antimontartalmára vezették vissza. A mérgezés elméletét ekkor elvetették, a haj arzéntartalma még így is kissé magasabb volt, mint a normális érték. Ennek magyarázatára előkerült a „tapéta elmélet”. Napóleon lakószobáján a tapéta ugyanis Dr. David Jones a Newcastle egyetem vegyésze szerint párizsi zöld festéket tartalmazott. A házban manapság is szinte évente cserélik a tapétát a vizes falak és környezet miatt, tehát minden feltétel adott volt a penészgombák megtelepedéséhez és a trimetil-arzin képződéshez. A keletkező mérgező gáz mennyisége feltehetően nem volt elég akut mérgezéshez, de a gyomordaganat kialakulásában szerepet játszhatott.

Nincs arról adatunk, hogy a császár környezetében másnak is hasonló egészségügyi problémái lehettek. Sokan a hajminta eredetiségét is kétségbe vonják. A CNN 2001 júniusában beszámolt arról, hogy Dr. Pascal Kintz toxikológus újabb öt Napóleonnak tulajdonított hajmintát tudott megvizsgálni. A hajmintákat feloldották, és atomabszorpciós spektrofotometriás módszerrel meghatározták az arzént belőle. Knitz magas arzén értékekről számolt be, a legmagasabb érték 38 ppm volt, ami már elég nagy ahhoz, hogy egy szándékos mérgezést feltételező elméletet megtámogasson. "

" Knitz elméletét erősítve kollégája, Paul Fornes igazságügyi patológus azt állítja, hogy a császár boncolási jelentését készítő orvosa, Dr. Automarchi szerint a halál oka nem gyomordaganat volt, másutt viszont azt olvashatjuk, hogy a boncolási jegyzőkönyv szerint a gyomorban daganatot, számos fekélyt találtak, s emellett májmegnagyobbodást, krónikus hepatitis fertőzést állapítottak meg. Azt is tudjuk ezen túl, hogy a császár apja és lánytestvére is gyomorrákban halt meg.”

Akkor mi történhetett valójában?

Egyelőre nem jelenthetjük ki biztosan azt, hogy szándékos arzénmérgezéssel állunk szemben. A hajminták eredetiségének DNS analitikai igazolása mindaddig várat magára, amíg a császár sírjának felbontását nem engedélyezik a kutatók számára. A magas arzéntartalom a hajban támogatja a mérgezés elméletét, de nem bizonyítja, mert nem tudjuk, hogy az arzéntartalmú tapéta mekkora haj-arzén koncentrációt okozhat. Az eddigi adatokból a mérgezés elmélete sem zárható ki, egyelőre azonban a mérési eredmények nem szolgáltatnak elegendő bizonyítékot egy modern bíróság előtti vádemeléshez. Egyelőre mást nem tudunk tenni, mint várjuk a további fejleményeket, várjuk, hogy Napóleon holttestének vizsgálatához hozzájáruljanak. Akkor a haj- és a körömminták arzéntartalmának vizsgálata eldöntheti a kérdést és pontot tehet egy évtizedek óta zajló tudományos vita végére."

" Az arzén mérésére a mai modern laboratóriumok több módszert is választhatnak. A koncentráció, amit meg kell határozni viszont annyira alacsony, hogy megbízható eredményt csak a legérzékenyebb eljárásoktól várhatunk. Ilyen a grafitkemencés atomabszorpciós spektrofotometria (GFAAS), vagy az induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS). Amíg egy GFAAS készülék ára 10 millió forint, addig az ICP-MS készüléket 40-50 millióért vehetjük meg."

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ludwig von Beethoven

 A 7300 dollárt érő “Guevara tincs”

"A kutatások egyre inkább azt igazolják, hogy a legalacsonyabb mért érték sem hatástalan, a legkisebb mennyiség is káros. Különösen a gyerekek veszélyeztetettek. Az ólom az agy és az idegrendszer és a vese maradandó károsodását okozza. Ez együttesen tanulási problémát, halláskárosodást, fejfájást, magas vérnyomást, visszamaradott fejlődést, emésztési problémát, izom és izületi fájdalmat eredményez. Az ólom felhalmozódik, akkumulálódik a szervezetben, és hatása egész életre szól. A károsodás rendszerint irreverzibilis, a mérgezésre a magzat, a kisgyermek és a terhes anya a legérzékenyebb. Az ólom a méhlepényen keresztül jutva a magzatot is károsítja, minden 50 ppb-s növekedés az anya vérólom szintjében duplájára növeli a spontán vetélés valószínűségét. A gyermekeknél minden 100 ppb-s növekedés az intelligenciahányadost 4-7 ponttal csökkenti. A felnőtteknél a keringési rendszer különösen érzékeny, már a legkisebb kimutatható ólomterhelés is vérnyomásemelkedést okoz. Az idült ólommérgezés hat az idegrendszerre, a vérképzőrendszerre, s keringési rendszerre, a vesére, károsítja a szaporodási és az emésztőrendszert.

A ólommérgezés ma sokkal gyakoribb, mint azt gondolnánk és kimutatnák. A munkahelyi ártalmakat vizsgáló amerikai hivatal a National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH) 1997-es jelentésében rangsorolta az általa megvizsgált munkahelyeken dolgozók vérében mért ólomkoncentrációt."

" Idült ólommérgezés a múltban is számtalan ismeretlen, de sok ismert, híres ember halálához is vezetett. 1996-ban kérték fel dr. William Walsht Ludwin von Beethoven hajmintájának vizsgálatára. William J. Walsh vegyészmérnök, 30 éves kutatási tapasztalattal több mint 100 000 személytől származó hajminta vizsgálatával, 25 igazságügyi szakértői munkával a háta mögött jó választásnak bizonyult a hajtincs vizsgálatához.

 Beethoven01Beethoven02William walsh

Ludwig von Beethoven, a “Guevara tincs” és dr. William Walsh, aki szerint a hajminta bizonyíték arra,
hogy ólommérgezés okozta a nagy zeneszerző halálát


A “Guevara tincset” 1994-ben a Sotheby’s árverésén 7300 dollárért vásárolta meg Londonban az Amerikai Beethoven Társaság négy tagja és azt a Társaságnak adományozták. Az 582 szálból álló tincs 7-15 cm-es szürke, fehér és barna szálakból áll, összetétele Beethoven utolsó 6-12 hónapját jellemzi. A hajtincshez dr. Ferdinand von Hiller német orvos egy nappal a zeneszerző halála után 1827 március 27-én jutott hozzá, aki azután azt a fiának adta születésnapi ajándékként. A hajtincs a 20. századig a család birtokában maradt, míg 1943-ban egy dán orvoshoz, Kay Alexander Fremminghez került a nácik elől menekülő zsidó családtól fizetségként orvosi ellátásért. Az 1994-es árverésre már a Fremming családtól került a hajtincs. Beethoven más hajtincsei vannak még Washingtonban a Kongresszusi Könyvtárban, Connecticutban a Hartford Egyetemen, Londonban a Britt Könyvtárban, Ausztriában a bécsi Zeneakadémián és a Beethoven házban Bonnban. Dr. Walsh így foglalja össze a négy éves vizsgálatsorozat eredményét:

Idézet: “Beethoven hajában nagy koncentrációban találtunk ólmot a McCrone Research Institute-ban és az Argonne National Laboratory-ban végzett független vizsgálatok eredményeként. A hajmintában mért 60 ppm-es ólom koncentráció érték százszorosa a normális értéknek. Az egyik legutóbbi 6205 személyen végzett vizsgálatban például a vizsgált személyek közül csak 11-nek a hajában mértek magasabb ólomkoncentrációt, valamennyien az ólommérgezés más tüneteit is mutatták. A mérési eredmények tehát bizonyítékkal szolgálna arra nézve, hogy Beethoven ólommérgezésben szenvedett, amely hozzájárult hosszú betegségéhez és feltehetően a halálában is közrejátszott. Beethoven egészséges zenei csodagyerekként indult, de húszas éveitől kezdve állandóan visszatérő betegség gyötörte. Elsősorban gyomorgörcsökre panaszkodott, de a számos orvos közül, akihez problémájával fordult egy sem tudta meggyógyítani. Betegsége személyiségét is megváltoztatta. A barátságos, vonzó fiatalember érzékeny, forróvérű, társadalmilag elszigetelt, depressziós lett. 31 éves korában jelentkeztek a hallásproblémái és 42 éves korára teljesen megsüketült. 1827-ben Bécsben hosszú szenvedés után 57-éves korában hunyt el. Betegségének tünetei megerősítik a kémiai elemzésből származó következtetést, az ólommérgezést. Az ólom forrását elég nehéz ennyi idő után kideríteni, mindenesetre a kutatások tovább folynak a témában. Beethoven maga is tudni akarta, mi okozta közel 20 évig tartó betegségét. Egy 1802-ben írt levelében arra kéri testvérét, hogy halála után tegyen róla, hogy az orvosok kiderítsék gyomorfájdalmának okát. Jóllehet közel 200 év késéssel, de teljesítettük a nagy zeneszerző végakaratát.”

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Florence Nightingale

Az ápolónő misztikus betegsége

"Más hírességek betegsége és gyakran a halála is feltehetően ólommérgezésre vezethető vissza…

Florence nightingaleFlorence Nightingale az ápolónői hivatás megteremtője például 11 éves koráig nem tudott megtanulni írni, a csuklóját gyötrő probléma miatt, s sem ő sem lány testvérei nem eshettek teherbe a gyermekkori ólommérgezésük miatt. A kicsavart csukló jellegzetessége az ólommérgezésnek. A mérgezés tényét a tüneteken kívül az valószínűsíti, hogy ebben az esetben a szennyezés forrását sem volt nehéz megtalálni. A Nightingale család Angliában Derbyshireben ólomérc feldolgozó üzemet birtokolt és üzemeltetett nem messze a család nyári kastélyától. Florence azonban nem sokáig maradt Angliában, önéletrajzában azt írja, hogy gyermekkorában az angol levegő tette betegessé és nehezen kezelhetővé. Munkájával, eltökéltségével és áldozatkész viselkedésével elérte, hogy ma, mint az ápolói hivatás megteremtőjét tartjuk számon, s a gyerekkori problémáit kiheverve 90 éves koráig tevékenykedhetett.

 
Florence Nightingale, az ápolói hivatás megteremtője gyermekkori ólommérgezése miatt kialakult csuklóproblémája miatt 11 éves koráig nem tudott írni megtanulni.

 

*A képek az irás részletek Dr Prokisch József igazságügyi orvos szakértő munkájából vannak közölve az Ő engedélyével.

*Az itt olvasott anyagok eddig meg nem jelentek meg írott formában! Mindennemű másolása tilos! Az anyag teljes egészében copyright védelem alatt van!

 

Hajszövetminta levétel

Ajánlott tudományos írások

  • Trace substances in enviromental health VIII. Edited by D. Hemphill. Proceeding of the University of Missouri's Annual Conference. June 1974.

  • Jenkins, D.W. Biological monitoring of toxic trace metals. 1980 E.P.A. (Pub. No. 600/3-8-089) Washington, D.C.

  • Hammer, D.I. Trace metal in hair are easier to study, 1971, Jama 216, (3):384-5

  • Maugh, T.H. Hair : A diagnostic tool to compliment blood serum and urine. 1978 Science 202 (22): 1271-3 

English

Assesment of arsenic level in the hair of the nonoccupational Egyptian population: Pilot study by Amal Saad, Ahmoud A. Hassanien

Animal hair analysis

 

Jelenleg 3 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

Statisztika

  • Látogatók : 57
  • Cikkek : 19
  • Cikk megtekintés találatok : 99629